Miért is lett T.I. ház?

Teszek egy kis kitértőt, és elmesélem, miért is pont az a ház lett a kiválasztott, amelyik. Az előző bejegyzésben leírtam röviden, hogyan is estek ki különböző háztípusok. Most egy kicsit bővebben is belemegyek, hogy mi mindenből is válogathattunk.
Itt a telepen alapvetően két féle ház épült, földszintes, családi ház jellegű, ezek kettő és négylakásosak, valamint társasház jellegű egy emeletes, ezek 6-8-12 lakásosak. Van pár kivétel (pl. az orvosi lakások és a komplett Kós Károly tér), de azok csak erősítik a szabályt. :)

Mivel saját kertet szerettünk volna, és komolyabb felújítást helyeztünk kilátásba, valamint boldogan lemondtunk volna a problémás, közös költséget nem fizető szomszédokról, így a 6-8-12 lakásos házakat hamar kizártuk. Maradtak a négy és a kétlakásos épületek. A négylakásosokban lévő lakóegységek nagyjából egységesen 45 négyzetméteresek és kétszobásak, valamint a tetőtér felé korlátozottan bővíthetők. Amiknek beépítették a tetőterét, 70 négyzetméternél nem sokkal nagyobbak, és ezzel minden további bővítési lehetőség ki is merült, mert a hozzáépítés, toldás a szigorú helyi építési szabályzat miatt csak nagyon korlátozottan valósítható meg. Úgy voltunk vele, hogy ne kelljen öt-tíz év múlva újra lakást cserélni, ha kinőnénk, így a négylakásos típusokat is kihúztuk a listáról. Mivel ezek alkotják a nagyjából ezer darabos wekerlei házállomány gerincét, sok választási lehetőségünk nem maradt.

T.I. házak Wekerlén

A kétlakásos házak tűntek a legvonzóbb alternatívának, egyrészt teljesen különbejáratú kertjük miatt, másrészt azért, mert ezek között találhatók háromszobásak is, amik már önmagukban 65-70 négyzetméteresek, a tetőterük beépítésével pedig 100 m^2 fölé bővíthetők.

Úgy érzem, a címet meg kell magyaráznom, bár ha valaki régi wekerlei, talán érti. Wekerlén a házak típustervek alapján készültek, a miénket Ticthl György tervei alapján emelték a régi mesterek, innen a T betű. Tichtl több típustervet is készített, ebből az első, ami nálunk megvalósult, innen az I. Közel harminc áll ebből az épületből.

T.I. ház alaprajza

Felépítését tekintve ikerház, 3-3 szobával, illetve konyhával, fürdőszobával és kamrával. Magas padlástérrel rendelkezik, ami a későbbi beépítés szempontjából jó pont.

Érdekesség, hogy ezek a házak száz évvel ezelőtt még fürdőszoba nélkül épültek, csak egy WC volt bennük. A későbbiek során elrendezésük úgy módosult, hogy a korábban a tüzelő tárolására szolgáló kamrából fürdőszoba, a WC-ből pedig kamra lett. Ez több további bonyodalomhoz vezetett, de ezekről majd később.

Szerencsések vagyunk, mert pont egy ilyen házban sikerült kifognunk egy erősen felújítandó állapotú lakást, amire gyorsan lecsaptunk, és kezdődött a hosszú tervezgetés...

Előzmények

Az egész valamikor 2011 késő őszén kezdődött. Már régóta gondolkoztam azon, hogy hová is költözzek szüleimtől. Zsófival akkor még csak egy pár hete voltunk együtt, mikor egy hétfő este Kispesten keresztül mentem hazafelé az autószerelőmtől, és gondoltam, benézek a Kós Károly térre, megnézni pár lakáshirdetést. Valamilyen kertes, házas környezetben képzeltem el a jövőm, semmiképp sem szerettem volna beköltözni a betondzsungel közepébe, viszont a 25 évnyi agglomerációból való ingázás megtanított, hogy a jó közlekedés igenis fontos, amit a legkönnyebben egy belvároshoz közelebbi lakhellyel lehet megvalósítani. Zugló, Buda hamar kiesett az ára miatt, és azt hittem, Wekerle sem lesz elérhető, ám ezen a hétfői napon én lepődtem meg a legjobban, hogy a téren lévő hirdetésekben szereplő árak nem is tűnnek elérhetetlennek. Gyorsan lefotóztam mindet, majd hazamentem, és elküldtem az egész pakkot Zsófinak is, elkezdtük őket együtt nézegetni.

Éjszakába nyúló lázas válogatás kezdődött, és egyre jobban körvonalazódott, hogy ez az a hely, ahová majd egyszer költözni szeretnénk. Zsófi azóta a menyasszonyom, és nagyon örülök, hogy már ilyen korán együtt kezdhettük el felépíteni, megálmodni későbbi közös életünket.

A következő napokban Édesapám bevonásával gyomláltuk a rengeteg wekerlei hirdetést. Apa építészmérnök, így szerencsére szakértő szem állt mellettünk. Először elvetettük az emeletes társasházi lakásokat, majd a négylakásos földszinteseket is, és háromszobás kétlakásos házban kezdtünk gondolkodni. Ezzel meglehetősen leszűkítettük a kínálatot. Az is egyre világosabbá vált, hogy szerkezetileg jó, ám viszonylag lelakott és olcsó ház lenne az ideális, amit azután felújíthatunk a saját igényeink szerint, minőségi anyagokból. Így tényleg olyan lehet, amilyennek szeretnénk, és biztosak lehetünk benne, hogy nem szakad ránk a plafon két év múlva. Mindezen feltételeket összerakva egyetlen hirdetés maradt, ami jónak tűnt.

Innentől felgyorsultak az események, a lakást helyét megtaláltam csütörtök este, és megbeszéltem egy találkozót az akkori tulajdonossal másnapra, pénteken megnéztük, majd szombaton meg is egyeztünk. Így jutottunk el hat nap alatt a gondolattól odáig, hogy az enyém volt a ház. :)